Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Valakivé válnom kell érzése...

Valakivé kell válnom...el kell érnem azt,meg ezt,hogy több legyek...még nem állok készen a változásra...nem értenek meg...egyedül vagyok...nem szeretnek viszont,pedig én...miért nem olyan a másik ember,mikor én...a helyzet nem tetszik,de ez van...-számos olyan mondat,amiben ego törtet,játszmázik.
Az emberek elhiszik,hogy azért születtek,hogy pl a szerelmet ęrezzęk,megtartsák.Vagy,hogy karrierjük legyen.Házuk és betétjeik...szülőkké válva a szerepeikben megfeszüljenek...dolgozzanak úgy,hogy nincs benne örömük...sorolható a lista,kinek miben van 'defektje'...merthogy megadatik,hogy tanuljon belőle az Én.
Azonban miközben elvagyunk foglalva ezekkel a megélésekkel nem venni észre valamit,ami fontosabb,mint a szerepeink...és ez pedig az,hogy közben végig elmegy az élet mellettünk,mert hiszen amíg egyik másik köntössel azonosulunk,kárba megy valami más.

Mikor ezt észre vesszük,értelmetlenné válik mindaz,ami addig meghatározott.
A fenti felsorolásban egy-egy folyamat van a felismeréshez...ahhoz,hogy bár kell dolgozni valamit a földi létben,nem mindegy a hozzáállásunk.Isten megadja körénk azt,amivel szinkronban vagyunk.Ha tehát köszönjük és ęlünk vele,mert semmi sem állandó,akkor nem állunk az áramlás útjába.
Ha nem szeretnek viszont,talán nem is azért jött az érzés,hogy megadasson-bármilyen kegyetlennek hangzik.Csak addig az,míg ragaszkodunk hozzá és a másik emberhez,meg a szeretetlenség érzéshez.
stencil.2face-940x522-imgs.jpg
Ha szenvedsz valamiben és nem változik a helyzet,miközben te igen,akkor az az út már nem szolgál.Ne légy áldozata a szituációknak megfelelęsből vagy kishitűségből!Akik már meg merték lępni,tudják,hogy mindig van tovább.
Van,hogy az élet lefejti rólunk azokat a dolgokat,helyeket,embereket,amik már nincsenek tervben maradni.Szabad akarat mindenki viszonyulása.
Szóval amikor eljutsz oda,hogy tényszerűen tudod értékelni a dolgokat,meglátni az ok-okozatokat(s lehet,hogy te eszköz voltál a Teremtő kezében a másik ember fejlődésének lehetőségére),akkor képes leszel az elengedésre,hogy ne a tapasztalások határozzanak meg jövődben,hanem értsd azt,hogy a játékban ezen a síkon nem céltalan semmi,csak hagyd kibontakozni,aminek ki kell,és áramolj a felkínált valóságoddal szabadon.

Sokkal nagyobb intelligencia végzi minden ember tervét és abban a megélésein át fejlődéseit,mint amit fizikai síkon képzelni tudunk!
A mi céljaink,vágyaink,de terheink és akarásunk is kevéske szelete a nagy Egésznek.
Ezért,ha meghatároz téged bármi,amit érzel (mert érzéseink fele igaz,másik fele meg nem!),akkor nem tudsz felülről szemlélni globálisan és nem látod kívülről sem magadat,sem helyzeted,sem másokat.
Az azonosulások okozzák a 'színházban' a játszmákat...
Mindezt megérted akkor,ha el mered engedni magadat,és a zónàidat,mindazt miről hiszed:te vagy.És ezt hiszed másokról is...
Felszabadulni annyit tesz,hogy meglátod a másokban búvó jóságot,azt erősíted és alkalmazod minden helyzetben.Elhallgatni a gyengeségeket nem célra vezető,csak tudni kell bánni azokkal és megérteni miből fakad...abból,amit hiszünk magunkról és másokról:a személyiségek megnyilvánulàsaiból.
Láss a dolgok mögé és nem érzed többé becsapva magadat!