Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kiteljesedés

A spirituàlis èlet nem tagadásban teljesedik ki,hanem a megélésekben. Ezért,ha azt hisszük,hogy remeteként,passzív jelenlètben többet fejlődünk-az tévedés...(persze ki mint vet...)Buddha ezért adta az útmutatásokat,mert nem lehet lemondani valamiről,ami nem volt a tied,mint élmény.Ez persze több életi tapasztalás is lehet...emlékezéssel.
A törvények az elemekre èpülnek és maga a földi létezés is ciklikusan elemek játékából áll...A magasabb dimenziós vetületek mind jelen vannak a morfomezőben,ezért élhető a szinkronicitás,ezért tud ráhangolódni az ember csendjében,figyelmèvel...
Az alkotás vagy a passzivítás ua. úgy lehet töltekező jellegű,ha azt szabadon éli meg az ember.
A szabad megélés nem gátlástalan elfajzást jelent az örömök kièlèsében (és ez lehet testi,karrier,stb...), hanem egy fajta megismerèst,azt a tudatosságot,hogy miért hat ránk valami/valaki úgy ahogy...
29497799_856801481171555_312522430106307996_n.jpg
Mivel tükör a létezés így vagy úgy,amit nem értünk,mert azt hisszük: rajtunk kívül áll,az sem igaz így...,merthogy kivált egy reakciót,mely tükröz bennünket.
Az emberi tapasztalás magasztos tud lenni mindabban,amivel érzi,hogy jobb,hogy feljebb emeli,hogy kèpes dolgokra,ęs ez nem csak elérést takar,hanem bizony elengedéseket is...és felismeri az egyén: nem is fáj,nem is tartja markában élményeit,ha azok nem határozzák meg túlságosan életét.
Az ember,mint személyiség-a tapasztalások összegzése.
A lélekember pedig az,aki mindezektől mentesen túl lát.
A szellem,mely szabad és friss minden pillanatban,úgy teljesít be,ahogy azt értelmünkkel felfogjuk...a különbsègtételek ezért fontosak fizikai síkon,de mégis érthető Egységként is.
A spiritualitás maga az élet,ha azt a mindennapokban örömmel éljük ęs észre vesszük.