Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gödör

Miért olyan nehéz kilépni a gödrökből az úton?.
-mert nincs segítség a terhekben és egyedül nem megy átlàtni a helyzetet
-mert folyton azt látjuk meg,mi minden akadályoz
-mert okolni kezdjük magunkat a gödörért, hogy nem vettük észre
-okolunk másokat érte és nem fogunk össze helyette békével, félretève az indulatokat
-okolnak minket érte, mert azt mondják: hogy nem vetted észre ezt a nyomorult gödört?.
-miközben a megoldáson agyalunk,elfelejtjük, mi mindent szeretne tanítani,pl. a kapcsolatainkról
-mert túl akarunk lenni és mielőbb kimozdulni onnan, mert képtelenek vagyunk megállni kicsit és nem agyaskodni, csak figyelni és kivárni
-mert a gödör mélységet sejtet és azt, mekkora katasztrófa történhetett volna, vagy mèg várat is magára
27751505_834677806717256_4776057965956127410_n.jpg
-mert a gödör szeretné, hogy miközben túl akarsz jutni kiemelni magadat onnan, vedd észre, hogy hányszor hajtasz bele ua. így gödrökbe és mi az, amiről nem veszel tudomást, csak szokásod így járni utadat
-mert ahhoz,hogy segítséget és megértést kapj, előbbre kellene helyezni a szeretet, a megbocsájtás kèpességét és kezet nyújtva egymásnak akarni onnan kijönni, így nem csak várjuk a 'megváltást', hanem aktív résztvevőiként a jelennek megértjük a csodákat, melyeknek részesei lehetünk ekkor is
-mert a gödör alján másik valóságot érzékelünk igaznak és nem magára a helyzetre kell energiát fordítani, hanem a kifelére
-mert megismerés helyett feladni készülünk, hogy úgy sem vagyunk képesek rá meghaladni ezt a feladatot
-mert a gödör hűvősében elfelejtünk felfelé nézni a fénybe és bízni
-mert nehéz felvállalni a bukkanókat életünkben és még nehezebb kérni
-mert vannak, akik versenyt csinálnak -részvét helyett- a gödrökből, ki mekkorában volt már és még mindig benne dagonyáznak
-mert vannak, kik érzékeltetik, mennyire gyenge, kevés vagy, bezzeg ők...,eközben elfeledkeznek gerendáikról, mert eltusoljàk hibáikat és csak a gödröt láttàk, de annak üzenetét nem
-s mivel mindezt nem egyedül éled meg e világon, hagyatkozol az ítélkezésekre, s nem tudsz magad maradni kicsit és hátra hagyni a mélységet -akkor is, ha nem érted-, s így folyton cipeled emlékként, félve az újabb gödröktől
27657618_834677913383912_219270974075975842_n.jpg
-mert a gödörre koncentrálsz, vagy arra, ami előtte volt és ragaszkodnál hozzá
-mert a gödör tanítása nem lelkednek szól, hanem személyiségednek, amelyet már gyerekkorod óta pontoztak, s ha hibáztál, azt jegyezték meg rólad, így elhitted, hogy mi mindenben alkalmatlan vagy
-szóval, bármi legyen is oka a gödröknek, egyetlen mód van túljutni: egyrészt tudni, hogy kèpes vagy kimászni onnan és ehhez kaphatsz segítsèget, de tied a munka oroszlánrésze; másrészt ne félj a gödröktől, mert amiket beterveztèl születéskor -s bár váratlanul érnek, de célja az lenne az okulásnak, hogy minden alkalom adtán megmérettetel és igenis meg tudod oldani!
Ehhez nem árt merni kérni, alázattal lenni, ha nem érted és megérteni hozzáállásodat az élethez, a mélyhez.
Aztán útjára engedni az érzéseket, hiszen ahogy elhagytad a gödröt és haladsz tovább, az már nem tartozik hozzád, s nem kell folyton emlèkeztetni magad rá. Ha jön egy akadály-leküzdeni (ehhez is kaptunk energiàkat), néha csak meg kéne állni és pihenni, hogy megvilágosodjunk a célról.
Mindezek után elengedni az élmènyt és az ítèlkezěst mindenkitől, fel sem venni, és szeretve létezni, nem másokat kikiáltani bűnbaknak, se istent, se gödröket, hiszen valamiért pont te hajtottál bele és a Teremtésnek van értelme, így annak is, hogy mièrt veled zajlik.
Van, hogy egyedül kell megold, hátra hagyva barátokat, családtagokat, de ne szégyelld azt se, ha szükséged van segítségükre.
Senki sem kevesebb ettől, mert a valódi erő abban van, hogy kèpes vagy kimászni,képes vagy kérni, kèpes inkàbb szeretni és tenni/várni, mint egyre mélyebbre ásni azt a gödröt...
Legyen hited magadban és a nagyobb Akaratban, hogy amikor eléd tette az akadályt, tudta jól: meg tudod csinálni...ès valamikor te is tudtad ezt, mikor sorsod megírtad, csak elfelejtetted màra...-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

 

 

 

A gödör kicsit másképpen...
Egyszer egy ember, akit Fülöpnek hívtak, egy mély gödörbe esett és sehogyan sem bírt onnan kimászni...
Történesen arra járt egy SZUBJEKTÍVEN gondolkodó ember és így szólt hozzá:
„Nagyon együtt érzek veled, annyira mélyre estél … ó, te szegény.”
Majd arra járt az OBJEKTÍVEN gondolkodó és megállapította:
„Ez teljesen logikus, hogy valaki oda lepottyant … már várható volt.”
A REALISTA felismerve a helyzet komolyságát, a következő megállapításra jutott:
„Ez egy gödör.”
AZ IDEALISTA elmerült gondolataiban:
„Hm… a világban nem kellene ilyen gödröknek lenniük…”
AZ OPTIMISTA mosolyogva és kicsit viccelődve ezt mondta:
„A dolgok azért lehetnének rosszabbak is, nem?”
A PESSZIMISTA pedig így morgott:
„Barátom, ez még csak a kezdete a rossz dolgoknak!”
A TUDÓS is arra járt, és hogy kiszámítsa, milyen mély a gödör, megkérdezte tőle:
„Mennyi ideig tartott, amíg leestél?”
Jött a SZENTFAZÉK és lekiabált a gödör mélyére:
„Kizárólag rossz ember pottyanhat csak bele egy ilyen gödörbe! Megérdemled!”
Elment mellette egy HINDU és ezt mondta:
„Ez a gödör megtisztít a rossz karmától és még tökéletesebbé tesz téged.”
Kicsit később BUDDHA is ezt mondta:
„Ez a gödör csak egy illúzió. Meditálj el ezen.”
KONFUCIUSZ levonva a tanulságot, így tanította őt:
„Ha figyeltél volna rám, Fülöp, nem estél volna bele ebbe a gödörbe.”
Megérkezett MOHAMED is és megjegyezte:
„Ezt Allah akarta így, áldott legyen az Ő neve.”
A KATOLIKUS befejezve rózsafüzér imáját, így szólt:
„Vezekelj, fiam, és mától fogva légy jó ember.”
A PROTESTÁNS odaadott neki egy Bibliát:
„Most legalább lesz időd ezt olvasni...”
Az EVOLÚCIÓKUTATÓ csak legyintett:
„Ez a természetes kiválasztódás, az erősebb marad életben.”
A TEREMTÉSKUTATÓ viszont így szólt:
„A gödörben lakó csúszómászók DNS-ének vizsgálatából rájöhetsz, hogy van Isten.”
A SPIRITISZTA a hangját elváltoztatva hívogatta őt:
„Megtanítom neked a száz titkot, és ha mind jól csinálod, eltűnik a gödröd.”
A HOROSZKÓPKÉSZÍTŐ így szólt:
„Ez a csillagok különlegesen ritka konstellációja miatt történt.”
A MŰKINCSKERESKEDŐ így szólt:
„E néhány portékámmal szebbé varázsolhatja gödrét! Alkudni lehet!”
A HÁLÓZATÉPÍTŐ kipipálva Fülöp nevét a névlistájában így szólt:
„Meghívlak csodatermékünk bemutatójára, mely hip-hop megoldja minden problémádat!”
Az ÖNSAJNÁLAT BAJNOKA ránézett és sóhajtott:
„Ó, Fülöp, te még semmit sem tudsz igazán, amíg nem láttad meg az én gödrömet!”
Az ÚJSÁGÍRÓ kivonult a stábbal, s lenyújtva a mikrofont, ezt kérdezte:
„Készíthetek egy exkluzív riportot a gödrös történetedről?”
Az APEHES szigorúan nézett rá:
„Kifizette a gödöradót annak járulékaival együtt?”
A KÖZTERÜLETFENNTARTÓ fontoskodóan intézkedni kezdett:
„Van engedélye a gödör használatához?”
Az AKTIVISTA összehívott egy tüntetést és elkezdte skandálni:
„Le a gödrökkel! Le a gödrökkel!”
A POLITIKUS megígérte:
„Ha ránk szavaz, eltüntetjük a gödröket!”
...
Mikor már úgy tűnt, hogy senki nem segít rajta,
odalépett JÉZUS, szemébe nézett, megszánta,
és a kezénél fogva KIEMELTE őt a gödörből.
Ekkor FÜLÖP megkérdezte tőle:
„De hát hol volt Isten, amikor beleestem a gödörbe?”
JÉZUS erre ezt mondta neki:
„Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát.” – János 14:9
 

27541089_834677723383931_1543469416993202955_n.jpg