Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


'Legyetek olyanok,mint a gyermekek...'

Az ember túl kicsinek érzi magát, s ott benne a tudás szomj, megérteni, elemezni, kibontani mindent, mi hogy működik.

Azonban pont ez visz el mélységekbe, beleránt érzelmileg és elmével is a káprázatba.

A belső Magtól ilyen módon kerülünk távol, pedig az egyszerű, szeretetteljes jelenlét,

az öröm és áldás közvetítése lenne az, ami csodássá varázsolja a földi utazást!

Pont úgy, ahogy a gyerekek teszik, félelem nélkül. 

Mindent tűzzel, olyan energiával tesznek -gondolkodás nélkül- spontán, hogy megélhetik mindazt a tapasztalást, amire szükségük van, ami formálja őket.

Nem feltétlen kell világot megváltani (nem is tudsz), elég lehet pár kedves szó, önzetlen tett is másokért, s máris értelme van mindennek!